Félelem és Álmok2017.03.09. 13:06, achimenes
”Az emberek félnek, hogy valóra váltsák legnagyobb álmaikat, gondolván, hogy meg sem érdemlik, vagy megvalósítani nem tudják őket. Mi, emberi szívek meghalunk a félelemtől, ha csak rágondolunk a szeretett lényre, aki örökre elmegy, vagy arra a pillanatra, amikor meghiúsul a várakozás, vagy arra a kincsre, amely –ahelyett, hogy előkerülne- mindörökre a homok rejtekében marad. Mert ha ez történik, végül nagyon szenvedünk.”Az idő csak egy tényező ami el múlik,a fájdalom az ami soha nem szünik.És nekem így kell éljek minden eggyes napot a fájdalommal karöltve várni a papot,hogy jöjjön és gyóntasson mert sok a bűnöm szeretek egy pasit és mással nem törödöm.Pedig lehet hogy kellene ,mert nincsen minden rendben szívverésem leáll elszáll az élet kedvem,a magány lett a gazdám ő van csak velem szórítja a szívem és lassan megöl engem.És tudom jól csak egy hely van a világon ahová bújhatnék ,de az is bezárul.A szerelmem két karja az ami megóvhat ,de ő is csak azt mondja ide még nem bújhatsz.Azt mondja harcoljak ne hagyam el magam csak azt nem tudja titokban feladtam.Pedig úgy szeretem mint soha senkit de ő csak azt kéri várjunk még picit,közben telnek a napok mulnak a percek fájnak a szavak fájnak a tettek .Megőrít a vágy ,hogy vele lehessek az idő csak telik a percek peregnek... De én hadd mondjam azt, szeretlek. És azért én elmegyek, hogy ne bántsalak, Hogy ne legyen több bűn, mert szeretni így nem lehet. Majd ha átléped a lét köszöbét, ha majd fájni kezd a nincs többé, Értelmet kap, mi volt a volt, s mi volt, miért. Egyet megtudsz majd biztosan, lesz egy üzenet: Volt valaki, ki Téged mindennél jobban szeretett.
|