A regénynél kisebb terjedelmű elbeszélés, nem túl sok bonyodalommal. A 14-16. század környékén, még verses formájú is lehetett, azóta csak prózaként látható. Leggyakrabban csak egy szálon futó cselekmény van megírva. Kevés szereplő jelenik meg benne. Rövid és tömör (lényegre törő) de, nagyon fontosnak tűnő eseményt mond el. A szereplők jellemzése szinte semmi, csak éppen a lényeges, ami a történet érthetősége miatt kell. Fontos benne a főmotívum (vezérszál), ami köré a történet épül. A végén fontos szerepe van a csattanónak. Két alapvető novellatípus van. A cselekményes fordulatos eseményekkel leírt, és a lélektani boncolgató. Művészetté emelését Boccaccio nevéhez kötik. A magyar irodalomban eleinte csak fordításként szerepeltek novellák (verses művek). Később a prózai novella már hazai írók tollából is előkerült. A nyugati irodalommal egy színvonalra emelkedett, ebbe jeles íróink vettek részt. A novellától megkülönböztetjük az elbeszélést, mely terjedelmében szabadabb, több jellemzett szereplőkkel dolgozik és tempója kevésbé gyors. Kicsit lassúnak és vontatottnak tudnám jellemezni a saját szavaimmal. Attól még gyöngyszemek lehetnek.