Az élet egy nagy szerepjáték. Mindannyian játsszuk az általunk választott karaktert, és csak egy dolog van ami kizökkenthet minket a szerepünkből, s az nem más, mint a szerelem. Mikor jön valaki, aki az első perctől kezdve átlát rajtunk, az ő szemében az álarcunk lehull és megsemmisül. Csupán az igazi énünk érvényesül, ha akarjuk, ha nem, és ez az, ami néha annyira megrémít minket, hogy legszívesebben hanyatt-homlok menekülnénk, de hamarosan rájövünk, hogy e nélkül nincs értelme az életünknek. Minden vihar a reményt hordozza. A reményt, hogy valahogy reggelre megint minden tiszta lesz - és még a legaggasztóbb foltok is eltűnnek. A kétely, hogy a szeretett férfi vajon ártatlan-e. A következmények, amiket az ő hibája miatt viselünk. A sebek, amit a hűtlenségével okozott. Vagy a csókjának emléke. Így hát várjuk, hogy elvonuljon a vihar, s közben reménykedünk a legjobbakban. Habár a szívünk mélyén tudjuk, hogy vannak letörölhetetlen foltok. Amiket semmi nem mos le bben a sötétséggel teli világban mindannyiunknak szüksége van valami fényre. Legyen az magasra felcsapó láng, ami megmutatja, hogyan szerezzük vissza, amit elvesztettünk, vagy erős jelzőfény, ami elriasztja a ránk leselkedő szörnyeket, vagy néhány világító izzó, ami felfedi előttünk múltunk rejtett titkait. Mindünknek kell valami, ami átvezet az éjszakán, még ha az csak a remény halványan pislákoló szikrája is. Bármit megkaphatsz az életben, ha minden mást feláldozol érte. Nem nyílik korlátlan lehetőségünk arra, hogy megkapjuk amit akarunk. És nincs annál rosszabb, mint kihagyni valamit, ami megváltoztatná az életünket.Ahhoz, hogy egy csók igazán jó legyen, jelentenie kell valamit. Azzal kell megtörténnie, akit nem tudsz kiverni a fejedből, hogy mikor az ajkaitok összeérnek, egész testeddel érezd. Olyan heves és mély kell legyen, hogy ne akarj többé levegőt venni. Nem szabad az első csókkal csalni, hidd el, nem érné meg, mert ha megtalálod az igazit, az első csók sokat jelent. Nem kereslek téged..Te se keress engem. Két ember akkor is rengeteget adhat egymásnak, ha nincs igazából közös útjuk, csak egy-egy pillanatra metszette egymást két út, vagy épp csak összeért. .Az, hogy én ki vagyok, attól függ Te kinek akarsz látni engem. .Csak akkor itélj, hogy én ki vagyok, ha egyszer tudni fogod Te ki voltál...Vonzódom ehhez a helyhez, itt bármikor tudsz nevetni,, ha ehhez van kedved, egy laza flört is megtalál....meghallgathatod mások búját, baját,,, közben rájössz, nem is vagy Te egyedül a bajoddal, s lám segíteni is tudsz neki.. meghallgatod... aztán téged viszont hallgatnad.Szabadjára engedheted a képzeletedet..az illúziók, az álmok földjére.Ha éppen az jön kiadhatod a mérgedet ...és még sorolhatnám. Persze sokszor törölsz, megfogadod ide soha többet,aztán új nicket készítesz, és mégegy lesz...Személyiséged, éned, vágyad minden rezdüléséből készítesz.Mert itt minden megtörténhet...ez a chat.hu..Amikor vége az erre szánt idődnek bezárod a csodakaput... Régebben azt hittem, hogy minden amit mondok, vagy teszek nagyon fontos, és ráadásul érdekelt, hogy ki mit gondol, hisz, vagy mond rólam. Ma már nem azért nem érdekel, mert nagyképű vagyok, hanem azért, mert tudom, egy ÉLETEM van, és ebbe egész egyszerűen nem fér bele, hogy mások elvárásai szerint éljek, nekik feleljek meg. Annál sokkal nagyobb békében - és szabadabban - élek. Megtaláltam a szabadságnak azt a formáját, amivel nem bántok és zavarok senkit... És ha mégis rosszat akarnál? Tépj egy számot és állj be a sorba! ;) -Az emberek játszanak a szavakkal. Úgy éppen, mint a gyermekek a játékkockákkal. Csakhogy a szavak veszedelmesebbek, mint a játékkockák. Nem lehet összeszedni őket, és elrakni a ládába, ha rosszul sikerült a játék. A szavak örökre ott maradnak, ahová az első pillanatok hangulatában helyeztük őket. Láthatatlanok és megfoghatatlanok, és ezért nem lehet kijavítani a hibát, amit elkövettünk velük.A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. Ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértsen...Titok...tabuk, vágyak, álmok, bűn.. Mindannyiunknak vannak titkaink, melyeket kiakarunk élni, melyektől megakarunk szabadulni. Itt megteheted...., megélheted, átélheted.. Mi vagyok neked? Testvér? Jó barát? Kérdőjel? Pont? Fejthetetlen titok? Lényemből ami láthatatlan gondolataidban , mondd! Összerakod? S ha összerakod, milyen lesz a kép? Amilyet képzeltél: Csúnya lesz, vagy szép? -Attól függ, mennyit tudsz belőlem: Nem rólam, ...az semmit sem jelent. A súlypont, a lényeg ott van mélyen belül, ahol lopakodva jár a csend. ...ott van a sok elmondott imádság: magam kincsei, mit féltve őrzök..... Mint megáradt folyó duzzad, egyre duzzad: s magamból egyszer mégis kivetődök! És akkor, a megszabott időben, hogy mindent a nevén nevezhessek... -Úgy mondom neked el.... és onnan jönnek felszínre a szavak. Egy érzés, egy pillanat, s egy kép, ami megmarad A valóság, s képzelet, játékot űz veled. Látod, de nem hiszed, érzed, de nincs veled. Egy látomás, végtelen, s a képzelet, száll velem. Csak érint és elhalad, mint árnyék, egy perc alatt. Itt volt, de elveszett, kerested, hol lehet. Elmúlt, de újra jön, egy szép nap, majd rád köszön. Érzed, most jó neked vágysz rá, de nem mered. Szólnál, de nincs kinek, kérdeznéd, hogy lehet? Látod, mert képzeled, érzed, mert elhiszed. Érint, bár messze vagy, álomként elragad. !Mert azt hiszed,ha szárnyaim látod,hogy mégis vannak angyalok.És félek a lelked is összetörne,ha megtudnád,hogy én csak sas vagyok."

Mit szólsz hozzá?

Mindannyian keresünk valakit, azt a különleges személyt, aki majd megadja azt, ami hiányzik az életünkből. Valakit, aki képes társaságot nyújtani, vagy segítséget, vagy biztonságot, és néha, ha nagyon keressük, megtaláljuk azt, aki képes mindhármat nyújtani. Igen, mindannyian keresünk valakit, és ha nem találjuk, csak remélhetjük, hogy ő talál meg minket. Mielőtt lefekszel ne felejtsd el,hogy a holnap amitől tegnap féltél az ma volt. Megtanultam, hogy az emberek elfelejtik, amit mondasz és elfelejtik amit teszel. Az egyetlen dolog amire emlékezni fognak az, hogy milyen érzéseket váltottál ki belőlük." Kinek mondjuk el vétkeinket., vágyainkat.., álmainkat...TITKAINKAT??.. Titkok, izzó fantázia, Tabuk, csupa korlát és gát.Fájdalmak, áldozat vagy ûzött vad.Sötét titok? mágia?Élet, halál, felfoghatatlan rejtélyek? Átélt borzalmak melyeket mélyen eltemettünk magunkban. Ha tudnám a titkod, könnyedén kinyitnám a zárad....S titkom a füledbe súgom... Titok... Általában szeretem.Persze nem a sajátjaimat az nem marad meg nálam.Mások titkait viszont szeretem megtudni.Nem azért, hogy tovább adjam, csak úgy.Mert a titok érdekes,édes,izgalmas különben nem tartanánk titoknak.Visszaélni nem szeretek mások titkaival.Viszont vannak olyan titkok amiktõl jobb távol maradni.Mi a jobb ? Elmondod vagy ha nem. Vannak titkok mely életeket változtatnak meg. A titok szenvedést okoz. Mindenkinek van titka. A tiéd mi?.... Sokszor ha kiadjuk magunkból megkönnyebülünk, felszabadulunk... A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ameddig a fejedben vannak,határtalannak tünnek.Kimondva nevetségessé,jelentéktelenné válnak. A legfontosabb dolgok a lelked legféltettebb titkai. Eltemetett kincsek. Ha megpróbálsz beszélni róluk, furcsán néznek rád, nem értik meg. Az a legrosszabb amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs aki megértsen! Szabadulj meg a titkodtól!.... Mond el most! ...Nálam 7 lakat õrzi!!!!!!!!!!!!!... Azt mindig elfelejtjük, hogy milyen jó érzés, ha egyszer végre kiderülnek a titkaink. Akár jó, akár rossz, de legalább kiderül, ha tetszik, ha nem, és ha a titkod egyszer kiderül, már nem kell többé mögé bújnod. Az a baj a titkokkal, hogy mikor uralni véled őket, elszabadulnak.

A legfontosabb találkozásokat a lelkek előre megbeszélik egymással, amikor a testek még nem is látták egymást." "A fény harcosa vállalja, ha lángra lobban, és a szenvedély minden percét önfeledten élvezi. Tudja, hogy nem kell lemondania a hódítás öröméről, mert hozzátartozik az élethez, és megörvendeztet mindenkit, akinek része van benne. De soha nem feledkezik meg a tartós kapcsolatokról, amelyeket az idő csak még jobban megszilárdít. A fény harcosa soha nem téveszti össze a mulandót a maradandóval." "Minden szerelmes ember, akármelyik nemhez tartozzon is, előre tudja, hogy a szerelem, amellett, hogy áldás, valami rendkívül veszélyes és kiszámíthatatlan dolog, amely súlyos sérüléseket képes okozni. Ezért annak, aki szerelemre vállalkozik, tudnia kell, hogy testét és lelkét számtalan sérülésnek teszi ki. De a társát soha nem hibáztathatja, hiszen mindketten ugyanazt a kockázatot vállalták." "Minden férfi és minden nő kapcsolatban áll az energiával, amit szerelemnek hívnak, és ami valójában nem más, mint az az ősi nyersanyag, amelyből az univerzum keletkezett. Ezt az energiát nem lehet manipulálni - ő az, aki gyengéden vezet minket, belőle származik minden tudásunk. Ha megpróbáljuk irányítani, megzabolázni, a végén mindig elkeseredünk, kudarcot vallunk, csalódunk - mert ő szabad és vad, nem lehet betörni." "Ha a harcost nem teszi boldoggá a naplemente, tudja, hogy valami baj van. Ha így érzi, leteszi fegyverét, és elindul, hogy társat keressen magának, akivel együtt gyönyörködhet az alkonyatban. Ha sehol nem leli, fölteszi magának a kérdést: Lehet, hogy nem vettem észre, ha valakiben vonzalmat ébresztettem?" "A legtöbben azért nem engedhetik meg maguknak, hogy szabadon szeressenek, mert túl sok minden, múlt és jövő forog kockán." "A találkozások általában olyankor történnek, amikor valamilyen határhoz érünk: a lelkünknek meg kell halnia, hogy újjászülethessen." Ebben a sötétséggel teli világban mindannyiunknak szüksége van valami fényre. Legyen az magasra felcsapó láng, ami megmutatja, hogyan szerezzük vissza, amit elvesztettünk, vagy erős jelzőfény, ami elriasztja a ránk leselkedő szörnyeket, vagy néhány világító izzó, ami felfedi előttünk múltunk rejtett titkait. Mindünknek kell valami, ami átvezet az éjszakán, még ha az csak a remény halványan pislákoló szikrája is. "Nem az enyémek az évek, Melyek időmet emésztik. Nem az enyémek az évek, Melyeket még megérek; A pillanat az enyém, És ha erre figyelek, Akkor az enyém az, aki időt, És örökkévalóságot teremtett." / Andreas Gryphius / Ott ültünk némán, édes félhomályban, Te elmerengve s égő vágyban én. Álmod hová szállt s kié volt a vágyam, Titok maradt az, szívünk rejtekén. Talán a mult viharzott át előtted S előttem halkan tűnt fel a jelen... ...Neked talán már bántó, kínos álom S nekem már kíno A legmélyebb és legizgalmasabb vágy annak a vágya, hogy közel kerüljünk valakihez. Ettől kezdve elindul a láncreakció, a férfi és a nő elkezd játszani!,,

Mit szólsz hozzá?

Mindannyian keresünk valakit, azt a különleges személyt, aki majd megadja azt, ami hiányzik az életünkből. Valakit, aki képes társaságot nyújtani, vagy segítséget, vagy biztonságot, és néha, ha nagyon keressük, megtaláljuk azt, aki képes mindhármat nyújtani. Igen, mindannyian keresünk valakit, és ha nem találjuk, csak remélhetjük, hogy ő talál meg minket. Mielőtt lefekszel ne felejtsd el,hogy a holnap amitől tegnap féltél az ma volt. Megtanultam, hogy az emberek elfelejtik, amit mondasz és elfelejtik amit teszel. Az egyetlen dolog amire emlékezni fognak az, hogy milyen érzéseket váltottál ki belőlük." Kinek mondjuk el vétkeinket., vágyainkat.., álmainkat...TITKAINKAT??.. Titkok, izzó fantázia, Tabuk, csupa korlát és gát.Fájdalmak, áldozat vagy ûzött vad.Sötét titok? mágia?Élet, halál, felfoghatatlan rejtélyek? Átélt borzalmak melyeket mélyen eltemettünk magunkban. Ha tudnám a titkod, könnyedén kinyitnám a zárad....S titkom a füledbe súgom... Titok... Általában szeretem.Persze nem a sajátjaimat az nem marad meg nálam.Mások titkait viszont szeretem megtudni.Nem azért, hogy tovább adjam, csak úgy.Mert a titok érdekes,édes,izgalmas különben nem tartanánk titoknak.Visszaélni nem szeretek mások titkaival.Viszont vannak olyan titkok amiktõl jobb távol maradni.Mi a jobb ? Elmondod vagy ha nem. Vannak titkok mely életeket változtatnak meg. A titok szenvedést okoz. Mindenkinek van titka. A tiéd mi?.... Sokszor ha kiadjuk magunkból megkönnyebülünk, felszabadulunk... A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ameddig a fejedben vannak,határtalannak tünnek.Kimondva nevetségessé,jelentéktelenné válnak. A legfontosabb dolgok a lelked legféltettebb titkai. Eltemetett kincsek. Ha megpróbálsz beszélni róluk, furcsán néznek rád, nem értik meg. Az a legrosszabb amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs aki megértsen! Szabadulj meg a titkodtól!.... Mond el most! ...Nálam 7 lakat õrzi!!!!!!!!!!!!!... Azt mindig elfelejtjük, hogy milyen jó érzés, ha egyszer végre kiderülnek a titkaink. Akár jó, akár rossz, de legalább kiderül, ha tetszik, ha nem, és ha a titkod egyszer kiderül, már nem kell többé mögé bújnod. Az a baj a titkokkal, hogy mikor uralni véled őket, elszabadulnak. Beszélgetni szeretnél,van egy unalmas fél órád? Gyere beszélgessünk, mesélj. Én is mesélek , de többet ne akarj! Leszek a lelki barátod. Ha a chaten nem is vagyok írhatsz, válaszolok.Érdekel hol van segítség, segítek megtalálni. Valakinek üzennél, itt a chaten belõl átadom. "A legfontosabb találkozásokat a lelkek előre megbeszélik egymással, amikor a testek még nem is látták egymást." "A fény harcosa vállalja, ha lángra lobban, és a szenvedély minden percét önfeledten élvezi. Tudja, hogy nem kell lemondania a hódítás öröméről, mert hozzátartozik az élethez, és megörvendeztet mindenkit, akinek része van benne. De soha nem feledkezik meg a tartós kapcsolatokról, amelyeket az idő csak még jobban megszilárdít. A fény harcosa soha nem téveszti össze a mulandót a maradandóval." "Minden szerelmes ember, akármelyik nemhez tartozzon is, előre tudja, hogy a szerelem, amellett, hogy áldás, valami rendkívül veszélyes és kiszámíthatatlan dolog, amely súlyos sérüléseket képes okozni. Ezért annak, aki szerelemre vállalkozik, tudnia kell, hogy testét és lelkét számtalan sérülésnek teszi ki. De a társát soha nem hibáztathatja, hiszen mindketten ugyanazt a kockázatot vállalták." "Minden férfi és minden nő kapcsolatban áll az energiával, amit szerelemnek hívnak, és ami valójában nem más, mint az az ősi nyersanyag, amelyből az univerzum keletkezett. Ezt az energiát nem lehet manipulálni - ő az, aki gyengéden vezet minket, belőle származik minden tudásunk. Ha megpróbáljuk irányítani, megzabolázni, a végén mindig elkeseredünk, kudarcot vallunk, csalódunk - mert ő szabad és vad, nem lehet betörni." "Ha a harcost nem teszi boldoggá a naplemente, tudja, hogy valami baj van. Ha így érzi, leteszi fegyverét, és elindul, hogy társat keressen magának, akivel együtt gyönyörködhet az alkonyatban. Ha sehol nem leli, fölteszi magának a kérdést: Lehet, hogy nem vettem észre, ha valakiben vonzalmat ébresztettem?" "A legtöbben azért nem engedhetik meg maguknak, hogy szabadon szeressenek, mert túl sok minden, múlt és jövő forog kockán." "A találkozások általában olyankor történnek, amikor valamilyen határhoz érünk: a lelkünknek meg kell halnia, hogy újjászülethessen." Ebben a sötétséggel teli világban mindannyiunknak szüksége van valami fényre. Legyen az magasra felcsapó láng, ami megmutatja, hogyan szerezzük vissza, amit elvesztettünk, vagy erős jelzőfény, ami elriasztja a ránk leselkedő szörnyeket, vagy néhány világító izzó, ami felfedi előttünk múltunk rejtett titkait. Mindünknek kell valami, ami átvezet az éjszakán, még ha az csak a remény halványan pislákoló szikrája is. "Nem az enyémek az évek, Melyek időmet emésztik. Nem az enyémek az évek, Melyeket még megérek; A pillanat az enyém, És ha erre figyelek, Akkor az enyém az, aki időt, És örökkévalóságot teremtett." / Andreas Gryphius / Ott ültünk némán, édes félhomályban, Te elmerengve s égő vágyban én. Álmod hová szállt s kié volt a vágyam, Titok maradt az, szívünk rejtekén. Talán a mult viharzott át előtted S előttem halkan tűnt fel a jelen... ...Neked talán már bántó, kínos álom S nekem már kíno A legmélyebb és legizgalmasabb vágy annak a vágya, hogy közel kerüljünk valakihez. Ettől kezdve elindul a láncreakció, a férfi és a nő elkezd játszani!,,

Mit szólsz hozzá?

Mindannyian keresünk valakit, azt a különleges személyt, aki majd megadja azt, ami hiányzik az életünkből. Valakit, aki képes társaságot nyújtani, vagy segítséget, vagy biztonságot, és néha, ha nagyon keressük, megtaláljuk azt, aki képes mindhármat nyújtani. Igen, mindannyian keresünk valakit, és ha nem találjuk, csak remélhetjük, hogy ő talál meg minket. Mielőtt lefekszel ne felejtsd el,hogy a holnap amitől tegnap féltél az ma volt. Megtanultam, hogy az emberek elfelejtik, amit mondasz és elfelejtik amit teszel. Az egyetlen dolog amire emlékezni fognak az, hogy milyen érzéseket váltottál ki belőlük." Kinek mondjuk el vétkeinket., vágyainkat.., álmainkat...TITKAINKAT??.. Titkok, izzó fantázia, Tabuk, csupa korlát és gát.Fájdalmak, áldozat vagy ûzött vad.Sötét titok? mágia?Élet, halál, felfoghatatlan rejtélyek? Átélt borzalmak melyeket mélyen eltemettünk magunkban. Ha tudnám a titkod, könnyedén kinyitnám a zárad....S titkom a füledbe súgom... Titok... Általában szeretem.Persze nem a sajátjaimat az nem marad meg nálam.Mások titkait viszont szeretem megtudni.Nem azért, hogy tovább adjam, csak úgy.Mert a titok érdekes,édes,izgalmas különben nem tartanánk titoknak.Visszaélni nem szeretek mások titkaival.Viszont vannak olyan titkok amiktõl jobb távol maradni.Mi a jobb ? Elmondod vagy ha nem. Vannak titkok mely életeket változtatnak meg. A titok szenvedést okoz. Mindenkinek van titka. A tiéd mi?.... Sokszor ha kiadjuk magunkból megkönnyebülünk, felszabadulunk... A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ameddig a fejedben vannak,határtalannak tünnek.Kimondva nevetségessé,jelentéktelenné válnak. A legfontosabb dolgok a lelked legféltettebb titkai. Eltemetett kincsek. Ha megpróbálsz beszélni róluk, furcsán néznek rád, nem értik meg. Az a legrosszabb amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs aki megértsen! Szabadulj meg a titkodtól!.... Mond el most! ...Nálam 7 lakat õrzi!!!!!!!!!!!!!... Azt mindig elfelejtjük, hogy milyen jó érzés, ha egyszer végre kiderülnek a titkaink. Akár jó, akár rossz, de legalább kiderül, ha tetszik, ha nem, és ha a titkod egyszer kiderül, már nem kell többé mögé bújnod. Az a baj a titkokkal, hogy mikor uralni véled őket, elszabadulnak. Beszélgetni szeretnél,van egy unalmas fél órád? Gyere beszélgessünk, mesélj. Én is mesélek , de többet ne akarj! Leszek a lelki barátod. Ha a chaten nem is vagyok írhatsz, válaszolok.Érdekel hol van segítség, segítek megtalálni. Valakinek üzennél, itt a chaten belõl átadom. "A legfontosabb találkozásokat a lelkek előre megbeszélik egymással, amikor a testek még nem is látták egymást." "A fény harcosa vállalja, ha lángra lobban, és a szenvedély minden percét önfeledten élvezi. Tudja, hogy nem kell lemondania a hódítás öröméről, mert hozzátartozik az élethez, és megörvendeztet mindenkit, akinek része van benne. De soha nem feledkezik meg a tartós kapcsolatokról, amelyeket az idő csak még jobban megszilárdít. A fény harcosa soha nem téveszti össze a mulandót a maradandóval." "Minden szerelmes ember, akármelyik nemhez tartozzon is, előre tudja, hogy a szerelem, amellett, hogy áldás, valami rendkívül veszélyes és kiszámíthatatlan dolog, amely súlyos sérüléseket képes okozni. Ezért annak, aki szerelemre vállalkozik, tudnia kell, hogy testét és lelkét számtalan sérülésnek teszi ki. De a társát soha nem hibáztathatja, hiszen mindketten ugyanazt a kockázatot vállalták." "Minden férfi és minden nő kapcsolatban áll az energiával, amit szerelemnek hívnak, és ami valójában nem más, mint az az ősi nyersanyag, amelyből az univerzum keletkezett. Ezt az energiát nem lehet manipulálni - ő az, aki gyengéden vezet minket, belőle származik minden tudásunk. Ha megpróbáljuk irányítani, megzabolázni, a végén mindig elkeseredünk, kudarcot vallunk, csalódunk - mert ő szabad és vad, nem lehet betörni." "Ha a harcost nem teszi boldoggá a naplemente, tudja, hogy valami baj van. Ha így érzi, leteszi fegyverét, és elindul, hogy társat keressen magának, akivel együtt gyönyörködhet az alkonyatban. Ha sehol nem leli, fölteszi magának a kérdést: Lehet, hogy nem vettem észre, ha valakiben vonzalmat ébresztettem?" "A legtöbben azért nem engedhetik meg maguknak, hogy szabadon szeressenek, mert túl sok minden, múlt és jövő forog kockán." "A találkozások általában olyankor történnek, amikor valamilyen határhoz érünk: a lelkünknek meg kell halnia, hogy újjászülethessen." Ebben a sötétséggel teli világban mindannyiunknak szüksége van valami fényre. Legyen az magasra felcsapó láng, ami megmutatja, hogyan szerezzük vissza, amit elvesztettünk, vagy erős jelzőfény, ami elriasztja a ránk leselkedő szörnyeket, vagy néhány világító izzó, ami felfedi előttünk múltunk rejtett titkait. Mindünknek kell valami, ami átvezet az éjszakán, még ha az csak a remény halványan pislákoló szikrája is. "Nem az enyémek az évek, Melyek időmet emésztik. Nem az enyémek az évek, Melyeket még megérek; A pillanat az enyém, És ha erre figyelek, Akkor az enyém az, aki időt, És örökkévalóságot teremtett." / Andreas Gryphius / Ott ültünk némán, édes félhomályban, Te elmerengve s égő vágyban én. Álmod hová szállt s kié volt a vágyam, Titok maradt az, szívünk rejtekén. Talán a mult viharzott át előtted S előttem halkan tűnt fel a jelen... ...Neked talán már bántó, kínos álom S nekem már kíno A legmélyebb és legizgalmasabb vágy annak a vágya, hogy közel kerüljünk valakihez. Ettől kezdve elindul a láncreakció, a férfi és a nő elkezd játszani!,,

Mit szólsz hozzá?

Te repülnél, úgy repülnél, hogy a szárnyadba kapjon a szél, és te merülnél a kék óceánba, magas hegy havába, öreg fa odvába, hosszú út porába, a mélybe, le a mélybe, fülledt nyári éjbe...A szárnyad tartanád a szélbe... Van, hogy két ember úgy megy el egymás mellett, ahogy a vonatok találkoznak össze az éjszakában. A kivilágított ablak mögött pár elillanó másodpercre elkapnak egy képet, egy szót, és az emlékfoszlánnyal már futnak is tovább a maguk külön világa felé.....Ahhoz, hogy kilépjünk önmagunkból, előbb el kell vesznünk énünk mélységeiben. "Gondolatot cserélni, eszmét cserélni hátsó okok, hátsó szándékok nélkül minden barátságnak az alapja, sőt, minden igazi kapcsolat alapja.,, "Adhatok-e annyit, amennyit elvenni készülök?,, "Az ember értékét nem az esze, a műveltsége, nem a hatalma vagy a tehetsége, hanem a lényéből áradó melegség minősíti. Vagyis a szeretetnek behunyt szemmel is érezhető jelenléte.,, Az ember, akinek mindene megvan ahhoz, hogy jól érezze magát és boldog legyen, egyszerre a világ legnyomorultabb embere lesz. Miért? Mert nincs kivel beszélnie. " "Ne egy arcból ítélj, ne egy fénykép után. Szívünk mutatja meg kik vagyunk igazán.,, "Lehet-e barátság férfi és nő között, és ha igen, miért nem?"(Karinthy Frigyes) Hátha az ember csak úgy lelkében csókolja meg a másiknak a lelkét, az is vétek-e?(Móra F.) A legfontosabb találkozásokat a lelkek előre megbeszélik egymással, amikor a testek még nem is látták egymást!(Paolo Coelho) Ne kérdezd mellém ülsz-e, ha egyedül ér ami bánt. Kegyetlen perc már rám is várt. Mesélj ,mondd el benned merre tart a világ. Mi az mi ûz, mi hajt tovább. BARÁTSÁG. Ha szomorú vagyok, simogatja szívemet, Ha sírok, letörli a könnyeimet, Ha nevetek, velem együtt nevet, Ha álmodom, álmodik velem, Ha szükségem van rá, mindig itt van nekem. Leszek a lelki támaszod, Ott leszek Veled jóban és rosszban, Bízhatsz minden kimondott szavamban. ""s ha nevetek,vagy kél ajkamon ének, teszem,mivel egyetlen menedék az, hogy elrejtsem szavát a szenvedésnek",,, Petrarca Ha megfoghatnék egy szivárványt, megtenném, csak neked. Hogy a szépségét megoszthassam veled. Azokon a napokon, mikor egyedül érzed magad, építenék egy hegyet, ami csak a tiéd lenne. Egy hely a kikapcsolódásra, egy hely egyedül lenni. Ha gondjaidat a kezembe tarthatnám, a tengerbe dobnám. De ezeket nem vagyok képes megtenni. Nem tudok hegyet építeni vagy megfogni egy szivárványt. De engedd, hogy az legyek amit itt a legjobban tudok:Egy barát aki mindig itt van! Nem tudom neked adni a napot, de tudok adni egy pillanatot. Mivel megállíthatod a rohanó időt, kiszakítva belőle minden erőt. Nem tudom a napot neked adni, sugarával meleget árasztani, de elküldöm neked a szívem melegét,áldásként küldöm legyen a tiéd. Nem tudom a napot adni neked, de adom a szeretetemet,ha fontos neked a kezedbe veheted. Ha megérintett magaddal viheted. A napot neked adni nem tudom,hiszen nincs is saját napom. De van egy kis lángom csak neked,amely szeretetedért tőlem egy köszönet! Egyszer egy indiai hercegnő az ajándékba kapott gyürüvel felkeresett egy hindu bölcset. Azt kérte tőle ,hogy véssen a gyürübe olyan bölcsességet: -mely a szomorú napokon vígasztalja, -a nehéz helyzetekben bátorítja, -a boldog időszakokban pedig óvatosságra inti. A bölcs pár nap múlva visszaadta a gyürüt. Egyetlen szót vésett bele: *** ELMÚLIK****

Mit szólsz hozzá?